Mi a stroke?
A stroke az agy körülírt területeinek hirtelen kialakuló, átmenetileg fennálló vagy kedvezőtlen esetben véglegessé váló funkciókárosodása. Attól függően, hogy az agynak mely területei érintettek, különböző, de jellegzetes tünetek alakulhatnak ki.
-Féloldali zsibbadás, a végtagok ügyetlensége
-Féloldali végtaggyengeség, esetleg az adott végtag teljes bénulása
-A száj félrehúzódása, nyelészavar
-Beszéd- vagy beszédértési zavar, elkent, nehezen érthető beszéd
-Látászavar, kettőslátás, látótér kiesés, látásvesztés
-Egyensúlyvesztés, szédülés, koordinációs zavarok
Hogyan alakul ki a stroke?
A stroke kialakulásának mechanizmusa szerint megkülönböztetünk iszkémiás és vérzéses stroke-ot. Az iszkémiás stroke – amely az esetek túlnyomó többségét, mintegy 80 %-át teszi ki – esetén a szöveti vér átáramlás hirtelen csökkenése, és az ennek következtében fellépő oxigénhiány (iszkémia) okozza a tüneteket. Leggyakoribb oka az adott agyterületet vérrel ellátó artériák elzáródása. Ezt okozhatja helyben képződő vérrög (trombus), de az érhálózat más részeiről, ill. a szívből „elszabadult” embolus is eredményezhet artéria elzáródást. Előfordulhat az is, hogy a vérnyomás hirtelen csökkenése okozza a vér átáramlás elégtelenségét (heveny szívinfarktus, szívritmuszavar).
A vérzéses stroke (agyvérzés) akkor alakul ki, amikor az agyat ellátó artéria megreped és vérzik. Ilyenkor a vér és az oxigén nem jut el a rendeltetési helyére, emellett a kiömlő vér károsítja az agyszövetet, és megnöveli a koponyán belüli nyomást. Az agyvérzés hátterében állhat hirtelen vérnyomás kiugrás, ill. okozhatja valamilyen veleszületett, vagy később kialakult érrendszeri rendellenesség, esetleg értágulat.
Stroke-ra utaló tünetek észlelésekor – még akkor is ha ezek esetleg csak pár percig állnak fenn- azonnal, késlekedés nélkül orvoshoz kell fordulni! A betegek ellátása kórházi körülmények között -stroke osztályokon- történik.
A stroke megelőzősében legfontosabb a rizikófaktorok korai felismerése és kezelése. Számos rizikófaktor ismert: életkor, magasvérnyomás betegség, cukorbetegség, magas vérzsírszint, érszűkület, elhízás, veleszületett fokozott véralvadékonyság, cigarettázás, stressz, öröklődő gének.
A hajlamosító tényezők egyrészét (elhízás, dohányzás, stressz kezelés) tudatos táplálkozással és megfelelő életmóddal elkerülhetjük. A többi esetében fontos a rendszeresen elvégzett szűrő vizsgálatok (labor, vérnyomásmérés, nyaki verőerek ultrahang vizsgálata), a betegségek korai felismerése, és a megfelelő kezelés.